Média cikkek

Nincs Igazság /5.rész/

Nincs Igazság!

Munkánk során ügyfeleink nagy része az eredménytelenül zárult bírósági végrehajtás után érkezik hozzánk és sokan csalódottságuk miatt hosszasan szokták szidni a végrehajtókat.

Ilyen esetekben sokszor pár perces beszélgetés után kénytelenek vagyunk szembesíteni az ügyfeleinket azzal, hogy a végrehajtás eredménytelensége nem a végrehajtó hibájára, hanem éppen az ő tájékozatlanságára lehet visszavezetni.

Általában a végrehajtó az adós nevén lévő ingó, ingatlan vagyont vagy a legális jövedelmét tudja végrehajtás alá vonni.

Ergo, ha nincs semmi vagyona az adósnak, illetve a vagyona már rég más nevére van íratva, vagy a jövedelmét nem legális úton kapja készhez, akkor a végrehajtó a legnagyobb jóindulattal sem tud segíteni.

Ezért is szoktuk azt javasolni, hogy mielőtt valaki végrehajtást indít, előtte térképezze fel az adósa vagyoni helyzetét. Érdemes a földhivatalba az ingatlan nyilvántartásba az adós ingatlan bejegyzését – díjmentesen – megnézni. Már ekkor kiderülhet, hogy kinek a nevére van bejegyezve és milyen teher van az ingatlanon.

jogszabaly

Az ügyfelek másik tévedése abban áll, hogy a végrehajtót nyomozónak képzelik. A meglepetés akkor éri őket, amikor a végrehajtó tőlük kéri az adós munkahelyét vagy más adatát, ami hiánya miatt már zárja is le az eljárást.

Nyilván jogos a kérdés, hogy egy hatósági eljárásban miért nem a végrehajtó néz utána, hogy a TB befizetés melyik cégtől érkezik, vagy a lakcím nyilvántartó alapján mi az új cím.

Szerintem sok mindent elárul a végrehajtók leterheltsége. A napokban kérdeztem meg egy végrehajtót, hogy milyen ügyszámmal dolgozik. A válasz döbbenetes volt. 8500.ügy!

Hiába van három segítője, elgondolható, hogy egy ügyre mennyi idő jut, ráadásul vannak olyan csip-csup ügyek, amiben 10-15 levélváltást és helyszíni kiszállást kell elvégezni.

Nem felejtem el azt az aranyos esetet, amikor egy hölgyügyfelünk kérdésemre, hogy miért nem fordult eddig végrehajtóhoz, csak az volt a válasza, hogy ilyen kis üggyel / pár száz ezer forintról volt szó/ a végrehajtók nem foglalkoznak.

Amikor próbáltam meggyőzni a tévedéséről, mosolyogva csak annyit mondott, rendes magától, hogy védi a végrehajtókat, de higgye el, hogy a munkájukról többet tudok, mivel édesapám is végrehajtó volt és láttam, hogy mi a különbség a kisügy és a nagyügy között.

Még egy rossz hír a végére.

Végrehajtóhoz csak jogerős ítélettel vagy fizetési maghagyással lehet fordulni. Sok esetben ennek beszerzése több hónap vagy év, mely idő alatt az adós minden vagyonát le tud íratni a nevéről. Ilyen esetben még több kiadással kell szembesülnünk. /perköltség, ügyvédi díj, végrehajtási költség./

A folytatásban feltárjuk, hogy a kisiklott hatósági eljárások miatt elkeseredett ügyfél, miért nem nyerhet az illegális lehetőségekkel, melyek elsőre még jól is hangozhatnak.

 

Nincs Igazság

/4.rész/

 A következő történet elején szükséges megjegyezni, hogy cikksorozatunkkal senkit nem kívánunk lebeszélni az igazságszolgáltatás egyes hatóságainak igénybevételéről. Sőt sokszor a hozzánk forduló ügyfeleket – az ügyük jellege miatt- mi irányítjuk az illetékes hatósághoz.

Az alábbi történetünk is megtörtént esetről szól. Az ügy határozatai irattárunkban bármikor visszakereshetőek.

Nem is olyan régen történt, hogy egy honpolgárunk a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt a rendőrséghez fordult és feljelentést tett. Az ügye kifejezetten egyszerű jogi megítélésű volt, ezért úgy gondolta, hogy záros határidőn belül a rendőrség lefolytatja az eljárást és vádemelési javaslattal lezárják az ügyét.

Tévedett!

A rendőrség szinte minden létező szabályt és törvényt megszegve tussolta el az ügyet. A törvényben rögzített 3 nap helyet 8 hónap múlva próbálták a nyomozás mellőzésével az eljárás lefolytatását megtagadni. Közben szándékosan félretájékoztatták a feljelentőt, majd mikor nem sikerült megtagadni a nyomozást, akkor azt a feljelentő kihallgatása nélkül a nyomozásnak nem nevezhető látszat eljárást lezárták, miközben a feljelentőt minden jogától megfosztották.

Bár a feljelentőt megpróbálták a panaszjogától is megfosztani ő nem hagyta magát és a törvényben meghatározott ügyészségen panaszt jelentett be, de a legnagyobb megdöbbenésére az ügyészség befogta szemét és fülét és nem volt hajlandó az egyértelmű törvénysértéseket kivizsgálni. Talán erre szokták mondani, hogy holló hollónak nem vájja ki a szemét.

segitseg

A sértettünk nem hagyta magát és az eljáró hatóság ellen minden bizonyítékot csatolva feljelentést tett, de ekkor jött az újabb meglepetés. Itt sem kívánták meghallgatni, hanem egy határozattal lezárták az el sem indított nyomozást.

Ekkor értette meg a hatóságokkal elkeseredett csatát vívó feljelentőnk, hogy itt nem nyerhet. A rendszer mindig megvédi önmagát. Hiszen hiába van igaza, ha a hatóság valamit el akar tussolni, akkor azt büntetlenül megteheti.

Hatóság által elkövetett bűncselekményben indult /vagy nem indult/ eljárásban pedig maga az állam a sértett, így az állam egyik hatósága dönt a másik hatóság eljárásáról, amelyben a feljelentőnek már sem beleszólása, sem panaszjoga nincs.

Mint a cikk legelején megjegyeztem, vannak ügyek ahol megkerülhetetlen a hatósági eljárás és feltehetőleg az ügyek többségében a hatóságok jogszerűen járnak el, de tagadhatatlan, hogy egyes esetekben törvénysértő eljárások és döntések születnek, ami ellen az ember nem sokat tehet.

Ráadásul sokan nem is tudják, hogy egy rendőrségi eljárásnak nem az az elsődleges célja, hogy az okozott kár a feljelentőnek megtérüljön. Sok esetben több éves bírósági tárgyalás után, még külön polgári pert kell kezdeményezni a károkozó ellen.

Közben az évek szállnak, a kiadások – perköltség, ügyvédi költség, végrehajtási költség – nőnek. Ráadásul nem is kevesen vannak akik, sikeresen járja végig a hatósági utat és a végég a kezükben lévő jogerős ítélet után sem kapják meg a pénzüket.

Egy általunk ismert idősebb ügyvéd szokta erre mondani, hogy ” jobb ma egy biztos megegyezés, mint egy évekig eltartó bizonytalan kimenetelű pereskedés.”

Nincs igazság 3.rész

Nincs Igazság!

/3.rész/

 A következő történet elején szükségesnek tartom megjegyezni, hogy bár első olvasatra lehet, hogy hihetetlennek fog tűni, de megtörtént esetről szól. Az ügy bírósági határozatai irattárunkban bármikor visszakereshetőek.

Pár éve ügyfelünk és vele együtt több magánszemély gondolta úgy, hogy a banki kamatnál magasabb kamatot kínáló brókercégnél forgatják meg a pénzüket. Ekkor még nem lehetett hallani brókerbotrányokról, sőt inkább az volt a köztudatban, hogy a pénzünk gyarapítására ez egy gyors, megbízható lehetőség.

broker

Két magyar tulajdonos által vezetett brókercég befektetés ígéretével, százmilliót meghaladó összeget szedett be. Eleinte volt, aki kamatostól visszakapta a pénzét, de ez csak a beetetés időszaka volt. Amikor már a profit sok nullából állt a két tulajdonos a pénzt felmarkolta és lelépett külföldre.

A károsultak sorra tették meg a feljelentésüket, ami során kiderült, hogy az álbrókerek nem rendelkeztek pénzügyi engedéllyel, sőt még a cég is fiktív volt, a szerződéseken található adószámot is egy másik külföldi brókercégtől kölcsönözték.

A bíróság határozatában részletesen megindokolta, hogy a bizonyítékok alapján egyértelmű a súlyos bűncselekmény elkövetése és ez alapján nemzetközi körözést bocsájtott ki a tulajdonosok ellen, akiket másfél év múlva Angliából bilincsbe hoztak vissza.

A károsultakat ezt követően egy másik bíróságtól kaptak egy határozatot, miszerint az eljárást megszüntetik, mivel nem bizonyított az elkövetők bűnössége.

Amikor ezt a történetet ügyfelünk előadta én is azt mondtam, hogy ilyen nincs, de ő az igaza bizonyítása céljából átadta mind a két bírósági határozatot. Az egyik bíró szerint egyértelmű szándékos csalás történt, míg a másik bíró szerint, ha valaki engedély nélkül, mások megtévesztésére létrehozott hamis cég nevében eljárva kasszíroz százmilliót az még nem biztos, hogy büntetendő cselekmény.

Azonnal a vádalku intézménye jutott az eszembe, miszerint ha valaki bűncselekményt követ el és az eljárásban egy súlyosabb bűncselekményt tár fel, akkor a cselekménye korlátlanul enyhíthető. Ilyen van, csak ezzel az a baj, hogy vádalkut kizárólag akkor lehet kötni, ha az okozott kár megtérült.

Sajnos ennek a történetnek sincs heppy endje, Talán akkor lett volna esélye néhány károsultnak, ha a kártyavár összedőlése előtt egy követeléskezelési eljárásban soron kívül elszámoltatják a csalókat. Mint tudjuk: ki korán kell, aranyat lel, de a legtöbb ember a legutolsó percig bízik a pénze kamatos megtérülésében és nem akarja elhinni, hogy áldozattá vált.

A folytatásban feltárjuk, hogy egy büntető eljárásban a hatóságnak miért van akkor is igaza, amikor nincs.

Nincs igazság /2.rész/

Nincs Igazság!

/2.rész/

 

A következő történet egy doktornő története, aki a férjével Budapesten akart egy lakást vásárolni.

Találtak is egy építés alatt álló ingatlan hirdetését, melynek a felépítését és kulcsra kész átadását egy ingatlanfejlesztő cég vállalta. A céget egy holland úr vezette, aki az elején nagyon kedves és készséges volt. Az építkezés is szépen haladt, de időközben egyre több dologról derült ki, hogy nem éppen úgy van, ahogy azt az elején megbeszélték, ezért napról napra egyre jobban megromlott az építő és a megrendelő között a viszony. Már a megrendelt konyhabútor és a kiválasztott csempe is felrakásra került, amikor a veszekedések odáig fajultak, hogy a holland cégvezető egyszer csak azt közölte, hogy a lakást eladta másnak így a meglepődött doktornő ott állt lakás nélkül, 20 milliós vesztességgel.

lakopark

Első döbbenete után azonnal a rendőrségre szaladt, ahol megindították a nyomozást, majd polgári bíróságon a vagyonzárlatot kért az ingatlanfejlesztő cég ellen. A rendőrség és a bíróság egybehangzóan arra az álláspontra jutottak, hogy a doktornőt törvénybe ütköző módszerrel csapták be, így a vagyonzár elrendelésre került.

Pont 2 éve folyt a rendőrségi eljárás, amikor a polgári bíróságon bírócsere történt, ami után az új bíró a vagyonzárt feloldásáról rendelkezett. Napra pontosan a rendőrség is hozott egy határozatot, hogy a cselekmény, amiben 2 évig nyomoztak az nem bűncselekmény ezért lezárják a nyomozást.

A doktornő nem akart hinni a szemének, amikor a határozatot olvasta ezért elrohant a rendőrségre és az előadót kérdőre vonta:

 

Mondja meg kérem, hogy lehet 2 év nyomozás után azt mondani, hogy amit addig büntetendő cselekménynek láttak az mától nem büntetendő? Most ki fogja visszaadni a pénzem?

 

Az előadó szemlesütve csak annyit mondott:

Elnézést, de utasítást kaptunk a nyomozás soron kívüli lezárására, többet nem mondhatok.

 

Ezt követően a doktornő 2 hétig minden nap kereste az új bírót, aki nem állt szóba vele.

 

Szegény doktornő teljesen belebetegedett abba a tudatba, hogy 20 millió forintos kárt okozva becsapták és még az igazság is elveszett félúton.

Végső elkeseredésében az ügylezárását követően más módon is megpróbált a pénzéhez jutni, de sajnos a holland úr addigra már vagyonát eltüntetve Magyarországról eltűnt.

 

Talán akkor lett volna esélye a doktornőnek a pénzéhez jutnia, ha a hatósági eljárással egy időben már a legelején elindítja a követeléskezelési eljárást, de valljuk be őszintén, egy hatósági vagyonzár mellett ki gondolná, hogy a hatóság egyik napról a másikra kihátrál mögüle és a jogosan követelt pénze köddé válik.

 

A folytatásban ettől még durvább és meghökkentőbb esetek fognak következi a tartozás visszaszerzésére tett félresikerült kísérletekről.

Nincs Igazság

Nincs Igazság!

/1.rész/

Szerintem azzal senkinek nem mondok újat, hogy Magyarországon rengeteg személynek tartoznak kisebb nagyobb összegekkel. Egyeseknek cégek, másoknak magánszemélyek nem akarják megfizetni a jogos követelésüket.

Ilyen esetekben több lehetőség is van, hogy a pénzünket visszaszerezzük. Vannak, akik különböző hatóságokhoz fordulnak, majd mikor ennek ellenére nem kapják meg a pénzüket akkor szokott kitörni belőlük a panasz és mondják sokan, hogy: NINCS IGAZSÁG!

A legszomorúbb, amikor azt hallom, hogy: ha előre tudtam volna, akkor egészen máshogy csináltam volna, amivel időt, pénzt, bosszúságot spóroltam volna meg magamnak.

Jelen cikksorozatunkban több olyan esetet fogok leírni, mely esetekben az igazság sokszor útközben elveszett, de a történetek megismerésével annak olvasója végül mégis közelebb fog kerülni a helyes úthoz.

Az emberek többsége abban a tudatban van, hogy ha igaza van, akkor egészen biztos, hogy a per végén az ítélet is a vélt igazát fogja alátámasztani, ami egy cseppet sem biztos.

Talán kezdjük azzal, hogy a jog egy nagyon összetett és bonyolult tudomány, amit egy egyszerű honpolgár nem mindig fog megérteni. Ellenben van, amikor a személyek jogérzete egybe esik az objektív igazsággal, mégis elveszti a pert.

ugyved

Az alábbi történet pont egy ilyen esetről szól:

Cégünket munkáját segítő és sokszor ügyfeleinket képviselő ügyvédnő egy egész napos tárgyalás után kicsit szomorkás hangulatban érkezett vissza irodánkba. Ez már csak ezért is szokatlan volt, mert a tárgyalásokról az amúgy nagy tárgyi tudású és kifejezetten éles eszűnek mondható ügyvédnő általában a megnyert perek után mosolyogva szokott visszaérkezni.

Rá is kérdeztem, hogy mi történt: elvesztetted a pert?

Nem, most is nyertem – jött a válasz.

Csodálkozó tekintettem látva, folytatta:

 csak nem nekem kellett volna nyernem, mert a felperesnek volt igaza, de szakmailag gyenge volt az ügyvédjük.

Mivel tudtam, hogy több tízmillió forint volt a tét, egy naív kérdést tettem fel:

és ilyenkor nem lehet súgni vagy segíteni az ellenérdekű felet képviselő jogász kollegának.

A szigorú válasz nem késett:

Áááá, dehogy én azt vállaltam, hogy a legjobb tudásom szerint képviselem az ügyfelemet, arról nem tehetek, hogy a másik fél nem rendelkezett ilyen tudással.

Van egy érzésem, hogy a másik fél a mai napig nem érti, hogy miért nem nyerte meg a pert és bukott el rengeteg pénzt, amikor igaza volt.

Ilyenkor egy öreg ügyvédúr bölcsességét jut eszembe, aki a következőt mondta.

„Nem mindig az nyeri meg a pert, akinek igaza van, de aki megnyeri a pert, annak igaza van.”

A folytatásban ettől durvább és meghökkentőbb esetek fognak következi a tartozás visszaszerzésére tett félresikerült kísérletekről.