Média cikkek

2018. január 1. napjától hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.), ami lényeges változásokat és újításokat vezet be a polgári perek tekintetében, gyakorlatilag teljes mértékben felülírja a korábbi peres gyakorlatot.

– Engem ez nem érint mivel, ha pereskednem kell majd az engem képviselő ügyvéd úgy is ismerni fogja a változásokat és akként fog eljárni! – gondolhatják sokan.

Hát tévednek! Már most megjósolható, hogy rengeteg ügyben éppen az ügyfelek – és persze az ügyvédek – hibájára visszavezethetően fognak olyan ügyeket elbukni, amiben a régi gyakorlat szerint simán pergyőztesként távozhattak volna.

Talán a legnagyobb változás az osztott perszerkezet bevezetése, melynek célja, hogy a per eldöntéséhez elengedhetetlen ténykérdések és azok jogi keretei még a perfelvételi szakaszban rögzítésre kerüljenek. Az új Pp. ennek érdekében igen szigorúan meghatározza a keresetlevél és az ellenkérelem kötelező tartalmi elemeit, amelyek a régi Pp. szabályaihoz képest számos többletkövetelményt tartalmaznak (például a jogi képviselők telefonos elérhetőségét, amely adat feltüntetésének hiányában a keresetlevél visszautasításának van helye az új szabályozás alapján). A perfelvételi szakaszban egyébként az írásbeliség lesz a meghatározó.

A keresetlevélben fel kell tüntetni többek között a határozott kereseti kérelmet, a perrel összefüggő, és a felperes által ismert minden tényelőadást meg kell tenni, a tényelőadásokra vonatkozó jogi okfejtéseket szintén meg kell tenni (jogi képviselővel eljáró félnek a pontos jogszabályhelyeket meg kell jelölni), valamint a tényelőadást alátámasztó bizonyítási eszközöket is meg kel jelölni már a keresetben. Amennyiben a bíróság álláspontja alapján a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, úgy azt az alperes részére megküldi azzal, hogy írásbeli ellenkérelmét terjessze elő. Az írásbeli ellenkérelem tartalmi és formai követelményei szintén szigorúan és aprólékosan szabályozásra kerültek az új Pp.-ben, hasonlóan a keresetlevélhez.

Az alperesnek 45 napja van írásbeli ellenkérelem előterjesztésére, amely – indokolt kérelem esetében – további 45 nappal meghosszabbítható. Fontos kiemelni azonban, hogy az alperesnek már nincsen lehetősége arra, hogy a per első tárgyalásán terjessze elő az érdemi ellenkérelmét, ahogyan azt a régi Pp. szabályai szerint megtehette. Amennyiben az alperes határidőt mulaszt, úgy a bíróság hivatalból!!! bírósági meghagyást bocsát ki vele szemben.

Az új Pp. nem titkolt célja, hogy a per eldöntése szempontjából releváns tényeket, a jogi okfejtéseket, és a bizonyítási eszközöket a felek a per során minél hamarabb a bíróság rendelkezésére bocsássák. A fent említett cél elérésének egyik új eszköze például, hogy a bíróság kötelezően pénzbírsággal sújtja azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során korábban lehetősége volt. Az, hogy mi minősül késedelmes nyilatkozattételnek, egy újabb kimunkálásra váró gyakorlati kérdés az új Pp. kapcsán.

Továbbá a fél köteles gondoskodni arról, hogy képviselője (például az ügyvédje) a perfelvételi tárgyaláson ténykérdésekben teljes körűen nyilatkozatot tudjon tenni. Megszűnik az a korábbi gyakorlat, amely alapján, ha a jogi képviselő nem tudott valamilyen ténykérdésben nyilatkozatot tenni, akkor a bíróságtól rövid határidő kérésével, az ügyfelével egyeztetve, írásban nyújtott be beadványt egy ténykérdés tisztázására. Az új Pp. alapján nem lehet a perfelvételi tárgyalást elhalasztani annak okán, hogy a jogi képviselő ténykérdésben nem, vagy nem kellőképpen tud nyilatkozni. Ennek alapján tehát a peres feleknek vagy nagyon részletesen ismertetniük kell képviselőikkel a per alapjául szolgáló tényállást, vagy célszerű lehet nekik is megjelenni a perfelvételi tárgyalás(ok)on a tényállás tisztázása végett.

A változások nagyságát már most jól mutatja, hogy több ügyvéd jelezte, hogy amíg a bírósági gyakorlat nem alakul ki, addig nem vállal peres eljárást mivel, ha egy adatot, vagy akár egy telefonszámot nem tüntet fel az első beadványában az egész pert elbukhatja.

Az új Pp. kapcsán ügyvédeknek tartott előadáson hangzott el, hogy a nagyfokú változás megköveteli a professzionális ügyvédi munkát, ahol akár a legkisebb hiba a per elvesztését fogja maga után vonni, vagy más esetben az ügyfél kiadása fog a bírósági pénzbírsággal növekedni.

Külföldre költözött az adósa? Sebaj, visszaszerezheti a pénzét!

Manapság már akkor sem kell pánikolni, ha a nekünk súlyos pénzekkel tartozó személy vagy cég egy másik uniós tagállamba távozott. Ha ugyanis tudjuk a címét, kezdeményezhetünk vele szemben európai fizetési meghagyásos eljárást, ami nagyban hasonlít a hazai „párjához”.

Ezzel elkerülhető a pereskedés, és megvan a remény arra, hogy gyorsan pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Az európai fizetési meghagyás kibocsátását polgári és kereskedelmi ügyekből eredő, bármekkora összegű lejárt pénzkövetelés esetében kérheti, ha adósa egy másik uniós tagállamban – Dániát kivéve – rendelkezik lakóhellyel (tartózkodási hellyel) vagy székhellyel. Ehhez persze az szükségeltetik, hogy a pénzét visszakövetelő tudja az adósa külhoni címét

Egyre több magyar vállalkozás és magánszemély kerül külföldi cégekkel – akár itthon, akár külföldön – szerződéses kapcsolatba, hiszen a szolgáltatások szabad mozgása és az online szerződések világa hatalmas üzleti lehetőségekkel kecsegtet. Ráadásul egyre egyszerűbben és gyorsabban lehet szerződést kötni, így a következő években soha nem látott tömegben jöhetnek létre határon átnyúló – sőt, akár a globális kibertérben kötött – szerződések. Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat hordoznak: egyre kevésbé ismerjük a szerződő partnereink gazdasági környezetét, piaci kilátásait, sőt adósunk akár egyik pillanatról a másikra áttelepülhet és a vagyonát is átmentheti egy másik államba.

 

Jó tudni, hogy akkor sem kell keresztet vetni a kölcsönadott pénzünkre, ha nem fizető adósunk külföldre távozik. A közjegyző által lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűen, egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető. A közjegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül elbírálja azt. Ha az adósunk a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul – magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén a hatáskörrel rendelkező illetékes magyar bíróság előtt. Ha a kötelezett nem mond ellent, akkor az európai fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. A végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján pedig a végrehajtás elrendelése annak a tagállamnak (kivéve Dániát) az illetékes hatóságától kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van.

Ha külföldi céggel tervezünk szerződést kötni (akár papíralapon, akár elektronikusan), érdemes a szerződést közjegyzői okiratba foglaltatni. A közjegyzői okirat alapján ugyanis, ha üzletfelünk nem teljesíti a szerződésben vállaltakat vagy elmarad a fizetéssel, akkor az okiratot kiállító közjegyzőnél kérelmezhetjük egy olyan tanúsítvány kiállítását, amellyel pereskedés nélkül, könnyen és gyorsan érvényesíthetjük a követelésünket. Ráadásul nemcsak az Európai Unióban, hanem a világ mintegy 87 országában van mód a megfelelő tanúsítvánnyal ellátott közjegyzői okirattal azonnali végrehajtást indítani a nem teljesítő üzleti partnerrel szemben.

Nem feltétlenül fontos, hogy magát a szerződést foglaltassuk közokiratba, az is elegendő, ha pusztán a vevő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz. Ebben az esetben nem kell mindkét félnek megjelennie a közjegyző előtt, ami tovább gyorsíthatja az eljárást. A világ számos államában a kötelezettségvállaló nyilatkozatot ráadásul elektronikus formában is el tudja juttatni a közjegyző a jogosulthoz.

2018-tól még inkább oda kell figyelni a fizetési meghagyásos ügyekre, mivel emelkedett az így követelhető tartozások összeghatára.

A fizetési meghagyások kibocsátása azért került évekkel ezelőtt a közjegyzőkhöz, hogy az alacsony értékű követeléseket érintő ügyek, úgynevezett tyúkperek ne a bíróságokat terheljék. Így az egymillió forintot el nem érő követeléseket egyszerű módszerrel el lehetett indítani.

A követelések elindításához csak egy közjegyzőt kell választani, aki kibocsátja a fizetési meghagyást. A közjegyző nem vizsgálja sem a követelés jogosságát, sem egyéb körülményt, ha a technikai részletek megvannak, megy a fizetési meghagyás.

Különösen fontos, hogy mindenki odafigyeljen a fizetési meghagyásokra, mert az idén hárommillió forint alatti követelésnél csak így lehet eljárni, bíróságra csak az eleve hárommillió forintot meghaladó tartozással lehet menni.

 

Az egyszerűsített eljárásban követelhető összeg felső határa is változik: a korábbi 400 millió forint helyett legfeljebb 30 millió forintot lehet így követelni.

Ezen változásokról nagyon sok médiában lehetett olvasni, de vannak olyan részletek, amik következetesen kimaradnak ezen cikkekből.

A Costella Követeléskezelő Kft blogsorozata minden területen próbál a színfalak mögé is belesni, ezért most is leírjuk a sokszor elhallgatott tényeket.

A közjegyzői fizetési meghagyás elvileg nagyon jó dolog, de azok sok esetben nem vezetnek eredményre, mivel különböző médiákban ezerszer leírták már, hogy a közjegyzői levelet minden esetben át kell venni és elég az adósnak egy mondatban azt válaszolni, hogy ellenvetéssel él és a felszólításban szereplő követelés jogalapját és összegszerűségét vitatja.  Ebben az esetben máris buktuk a közjegyzői díjat és kezdetét veheti az évekig elhúzódható, költséges bírósági eljárás.

Rendben, de ha az én adósom mégsem veszi át a levelet akkor automatikusan jogerős és érvényesíthető lesz a követelésem? – teheti fel a kérdést sok olvasó.

Hát nem!

Kizárólag akkor, ha az nem kereste jelzéssel érkezik vissza.

Amennyiben a cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, elköltözött, a kézbesített akadályozott vagy a bejelentés megszűnt jelzés szerepel a visszaérkezett levelének, akkor a fizetési meghagyás szintén nem lesz végrehajtható.

Rendben, akkor, ha az adósom nem elég tájékozott és nem tudja, hogy ellenvetéssel lehet/kell élni vagy át sem veszi a levelet, ami „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza akkor nyertem és a követelésem érvényesíthető lesz?

Még ekkor sem, mert az átvett levél kézbesítési vélelmét utólag is megtámadhatja az adós, valamint arról is szót kell ejteni, hogy sokan éppen azért nem veszik át vagy ha átveszik a fizetési meghagyást, akkor arra még reagálni is lusták, mert tudják, hogy nincs letiltható jövedelmük vagy ingó, ingatlan vagyon a nevükre íratva.

A fenti sorok ellenére mi senkit nem beszélünk le a közjegyzői fizetésmeghagyásról, de mivel az éremnek két oldala van, ezért érdemes először több oldalról körül járni az ügyet és vele együtt az adóst és csak ez után dönteni, hogy a pénzünk visszaszerzésére milyen utat választunk.

A hozzánk forduló ügyfelek többsége sajnos már csalódott a magyar igazságszolgáltatásban és sokszor egészen hihetetlen esetekről, ügyekről tesznek említést. Nem ritka, hogy vaskos iratanyaggal a hónuk alatt érkeznek és már a kabátjuk levetése előtt ömlik belőlük a keserűség.

Ezzel szemben a különböző kapcsolatfelvételre szolgáló felületeinken sorra jelennek meg olyan hozzászólások, amik hitetlenkedésről adnak hangot. Nem értik, hogy miként lehetséges, hogy másokat jogtalanul megkárosító emberekre nem vonatkozik a törvény, illetve egyes hatóságok miért nem lépnek fel a törvényt megszegőkkel szemben.

Nem tisztünk kritizálni a hatóságok munkáját, illetve egyes eljárások részleteit vagy akár azok végeredményeit. Mi kizárólag az ügyfeleink által előadott eseteket osztjuk meg a nagy nyilvánossággal.

A napokban akadt a kezemben egy teljesen friss ELTE által kiadott kutatási anyag, melynek pár sorát –mindenféle magyarázat nélkül – bemásolok. Remélem ez alapján többen fogják megérteni, hogy ügyfeleink keserűsége miből ered.

“Az államon belüli államként működő ügyészségi szervezetrendszer és a legfőbb ügyész jogállásának legfőbb hiányossága, hogy utóbbinak szinte korlátlan hatalma van az ügyészségen belül.

• Beavatkozhat egyedi ügyekbe,
• anélkül adhat utasítást, hogy annak nyoma maradna,
• ha pedig valaki elégedetlen egy ügyészségi (például a nyomozást elutasító) döntéssel, nem tud olyan jogorvoslati fórumhoz fordulni, ami ne a legfőbb ügyész ellenőrzése alatt állna.

Vagyis a vád ejtése ellen a magyar büntetőeljárás rendszerében nincs érdemi jogorvoslat.”

A hét vesztese!

Mások számára is tanulságos eset lehet az előző heti történet, melyet nyugodtan lehet a hét vesztese címmel is említeni.

Három hónapja kaptunk egy megbízást, melyben a hozzánk fordult megkárosított cégvezető elmondta, hogy hosszú évek óta üzleti kapcsolatban állt egy másik céggel, akik tőlük árut vásároltak. Ezek bár csak pár tízezer forintos tételek voltak, de mivel elég sok / számszerűen 58 db / eddig ki nem fizetett számla gyűlt össze, így már több százezresre duzzadt a kárösszeg.

Megbízónk éppen a régebbi jó üzleti kapcsolat miatt nem lépett időben, de mikor azt látta, hogy az adósa a legkisebb fizetési hajlandóságot sem mutatja, döntött a Costella Kft megbízása mellett.

Az adóssal történt kapcsolatfelvétel során sajnos egyedinek nem nevezhető válaszokat kaptunk.

• Ebben az országban mindenki lophat, csalhat, akkor nehogymár én legyek a kivétel. Engem sem fizettek ki, most én sem fizetek ki mást.

Próbáltuk meggyőzni az érvelésének helytelenségéről, de teljesen reménytelen esetnek tűnt. Látszott, hogy csak a legutolsó pillanatban, – amikor már tovább nem húzhatja – fog fizetni.

Elindítottuk a felszámolási eljárást a cége ellen, mely után az ügyvezető kiborulva vette fel velünk a kapcsolatot.

• Megőrültek maguk? A tőkén és annak kamatán felül még fizessek 869.200,-Ft-ot? Mire fel?

Elmagyaráztuk, hogy 150.000,-Ft a felszámolási költség, a többi pedig a törvényben meghatározott késedelmi pótlék.

• Késedelmi pótlék 40 euró, ami kb 12.400,-Ft, nem pedig 719.200,-Ft! – jött a válasz

Igen 40 euró számlánként! Ekkor fagyott le az adós és a telefont kiejtve a kezéből ezerszer megbánta a trükközését.

A cégvezetők többsége csak a 40 eurós késedelmi pótlékról hallott, ami után lehet, hogy még legyintett is, hogy ez nem pénz, de a többség nem is sejti, hogy a hatályos jogszabály számlánkét  írja elő ezen 40 eurós pótlékot.