Média cikkek

Tehetetlen a csalókkal szemben a NAV !

A napokban jelent meg egy cikk, ami ügyfeleink körében óriási felháborodást váltott ki, ezért mi sem mehetünk el a téma mellett szó nélkül.

A cikk leírja, hogy az országban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legutóbbi adatai szerint 1519 százmillió forint feletti adótartozással rendelkező cég van, ebből közel négyszáz cég mindössze 21 címre van bejelentve. A székhelyszolgáltatók igénybevételével sok csaló cég próbál meg egy időre a szektor szolgáltatásait kihasználva eltűnni a hatóságok szeme elől.

A cikkből kiderült, hogy bár az adóhatóság jól ismeri az ilyen jellegű csalást, a NAV-nak nincs elég kapacitása arra, hogy ezeknek az ügyeknek a végére járjon.

Amikor a NAV elkezd utánanézi egy ilyen cég ügyeinek, akkor első körben jellemzően megpróbálják levélben felvenni vele a kapcsolatot, és ha ez nem vezet eredményre, akkor megjelennek a cég székhelyén, és ott próbálnak meg adatokat gyűjteni. A székhelyszolgáltató mindkét megkeresési forma ellen védelmet tud nyújtani.

Ha ugyanis egy cég huzamosabb ideig nem veszi át leveleit, akkor a hatóságok felfüggeszthetik az adószámát és kényszertörlést indíthatnak ellene. Viszont, ha a cég székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve, akkor a szolgáltató veszi át a cég leveleit, és valamilyen formában eljuttatják az ügyvezetőnek. A NAV ilyenkor legfeljebb azzal szembesül, hogy a cég nem reagál határidőben a megkeresésekre és így akár évekig is eltűnhet egy cég a NAV elől ilyen módon.

A szolgáltatóknak kötelező bizonyos iratokat tárolni a helyszínen, de ezekből általában pont nem lehet sok mindent megtudni a cégek konkrét működéséről. A szolgáltatók a helyszíni ellenőrzésnél legfeljebb a szerződést tudják átadni a hatóságnak, illetve a kapcsolattartó elérhetőségét, amin azonban sok esetben ők sem érik el az ügyfelet.

„Ha kimész egy ilyen címre, akkor jobb esetben találsz ott egy ügyintézőt, rosszabb esetben még azt sem. Ha van ott valaki, akkor felteszed neki a rutinkérdéseket, amiből megtudod, hogy igen, ide van vagy volt bejelentve az adott cég, de az ügyvezetőt már nem lehet elérni, és korábban is rejtett számról vagy vonalasról hívta a helyieket, ami már nincs meg nekik. Felveszel erről egy nyilatkozatot meg egy előjegyzőkönyvet és mehetsz isten hírével” – foglalta össze röviden tapasztalatait a cikk adóhatósági forrása.

Ezek után az ügyfeleink teljesen jogosan kérdezik, hogy miként létezik az, hogy a hatóság szeme előtt lopnak el több tízmilliárd forintot és erre azt mondják, hogy nincs kapacitásuk az eljárások lefolytatására. Bezzeg a kisemberek apró ügyeikre van kapacitás…..folytatják a hosszú panaszáradatukat.

Szerintem pedig nem igaz, hogy a NAV-nak ne lenne kapacitása, – hiszen egy hatóságnak arra van kapacitása amire akarja – de nem is ez a legfontosabb kérdés ebben az ügyben.

Sokkal inkább az, hogy a jogszabályok miért a bűnözőknek kedveznek?

Hát kérem szépen azért, mert ez valakiknek ott fent magasan az érdekeit szolgálja. Senki ne higgye, hogy ez véletlenül van így!

Ez pont olyan, mint amikor azt látom, hogy állami cégek jogszabályi felhatalmazással kötnek offshore cégekkel szerződést, aminek kizárólag az a célja, hogy ne lehessen megállapítani azoknak a személyét, akik büntetlenül milliárdokat lopnak el.

Egy egyszerű jogszabályváltozással lehetne a székhelyszolgáltatókat igénybe vevő cégek vezetőjét láthatóvá tenni, de amíg ez a jogalkotóknak nem áll érdekükben, addig továbbra is magánzsebekbe folynak az ellopott milliárdok. Az adófizető kisembereknek pedig maradnak az ilyen bicskanyitogató cikkek.

Végezetül egy üzenetem van, mindenkinek, aki székhelyszolgáltatóknál bejelentett céggel kíván szerződést kötni.

Két kategóriába lehet sorolni az ilyen cégeket:

  • első kategóriában azon csalók találhatók, akik előre tudják, hogy lefognak lépni az általuk felvett pénzzel és ezért nem akarják, hogy visszaellenőrizhetők legyenek.
  • a második kategóriában pedig azon cégek tartoznak, akiknek se irodájuk, se alkalmazottjuk nincs, az összes vagyonuk egy számlatömb és még arra sem hajlandók, hogy egy tényleges /pl: lakcím/ elérhetőséget adjanak meg.

Ezek figyelembevételével kössenek szerződést és döntsenek bárminemű kifizetésről, vagy átutalásos vásárlás engedélyezéséről.

Soha többet nem megyek a Bíróságra!

Ezen kijelentést egyre többször hangzik el az irodánkba belépő ügyfeleinktől. Természetesen régebben is voltak olyan személyek, akik csalódtak a magyar igazságszolgáltatásban és ennek hangot is adtak, de most egészen más helyzet állt elő.

Drasztikusan megemelkedett azon ügyek száma, amit a bíróságok elutasítanak, vagy az ügyfelek elbuknak. Ennek nem más az oka, mint a nemrég életbe lépett új polgári perrendtartás.

Egy jogban nem jártas hétköznapi ember ilyenkor csak legyint, „nagy dolog, nem dől össze a világ, ha valami szabály megváltozik”, majd, amikor olyan ügyekben nem kap igazságot, amelyekben a napnál is világosabb, hogy neki van igaza, akkor csak kapkodja a fejét.

Az igazi probléma, hogy sokszor a jogban jártas ügyvédek is kapkodják a fejüket és nem akarnak hinni a szemüknek, hogy milyen indokok alapján utasítják el a keresetüket.

Az egyik esetben az ügyvéd -mint ahogy eddig is – becsatolta a meghatalmazását, majd jött az elutasítás, benne az indoklás, hogy nem jelölte meg a képviselet módját. Később kiderült, hogy az ügyvédi törvényt teljes bemásolását hiányolta a bíróság.

Másik esetben fizetési meghagyásnál az ügyvéd leadta, hogy kitől, milyen összeget, milyen jogcímen, kinek a megbízásából követel, de itt is jött az elutasítás, benne az indoklás, hogy nem jelölte meg a pertárgyértéket. Hiába volt ott a pontos összeg, de nem volt elé írva, hogy az a pertárgyérték.

Az ügyvédek egymás között eddig is sokszor emlegették a szoba jogot, ami arról szolt, hogy a jogszabályban előírt követelményt teljesítő beadványukat ez egyik szobában dolgozó bíró elfogadta, míg a másik szobában lévő elutasította azzal az indokkal, hogy nála máshogy kell beadni valamit. A szoba jog miatti bosszúságok ritkán fordultak elő és a legtöbb esetben ezek orvosolhatók is voltak, de mostani jogszabályváltozások miatt sokszor már nem lehet változtatni beadványokon és ezzel az ügy is elbukásra kerül, ezért már most több ügyvéd a praxisuk megszüntetését fontolgatja.

A legnagyobb vesztes persze az ügyfél, aki akár milliókat, vagy akár a fél életét veszítheti el számára érthetetlenül és igazságtalanul.

Ezért is értékelődött fel azon régi ügyvédektől származó mondás, hogy jobb ma egy közös megegyezés, mint egy kétes kimenetelű pereskedés.

Óriási drágulás a közjegyzői díjszabásban!

2019. január elsejétől emelkednek a közjegyzői eljárások díjtételei, például a hiteles másolatért, jognyilatkozat készítéséért vagy a végrendeletért az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetni.Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.  Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt, októbertől pedig a munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik. A mostani 1500 forint helyett 5500 forintot kell fizetnünk ezekben az esetekben.A jegyzőkönyvi tanúsítvány munkadíja például óránként 3000 forint helyett 8250 forint lesz, a jognyilatkozat, végrendelet óradíja 6000 forintról 11 ezerre nő.

Ezért is a jövőben hatványozottabban érdemes először számolni és az alapján dönteni az előttünk álló lehetőségek közül.

Hiszen, ha valakinek követelése van, akár magánszemély, akár cég ellen, akkor fordulhat közjegyzőhöz, majd a követelés jogerősé válása után a végrehajtóhoz, de a pénze visszaszerzésére választhat egy követeléskezelési eljárást is.

Eddig is az ügyek többségében ki lehetett jelenteni, hogy egy követeléskezelési eljárás olcsóbb – és gyorsabb – mint a hatósági eljárások, de ilyen mértékű drágulás után a még nagyobb különbségek alakulnak ki egyes eljárások között.

Ráadásul sok esetben a most már borsos közjegyzői díjak befizetése után sem kapunk jogerősé válást kimondó okiratot, mivel ellentmondás, vagy más törvényi feltételek hiánya miatt a követelés perré alakulhat, ahol még a követelt összeg 6%-át+ ügyvédi díjat is ki kell fizetni. Így egy rakás pénz kifizetése után lehet a végrehajtót megkeresni, és megkérdezni, hogy ott mennyit kell előre leszurkolni.

A becsapott vagy megkárosított személyeknél mindig visszatérő kérdés, hogy először a hatósági eljárást vagy a követeléskezelési eljárást válasszák!

A választáshoz eddig is sok szempontot kellett figyelembe venni, de ha kizárólag az eljárások költségét nézzük, akkor egyre jobban a követeléskezelési eljárás lesz a nyerő.

Ráadásul, ha egy gyors, peren kívüli követeléskezelési eljárás nem vezet eredményre akkor még mindig nyitva áll az út egy hosszabb és jóval drágább hatósági eljáráshoz.

Hatalmas változás a bírósági eljárásokban!

2018. január 1. napjától hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.), ami lényeges változásokat és újításokat vezet be a polgári perek tekintetében, gyakorlatilag teljes mértékben felülírja a korábbi peres gyakorlatot.

– Engem ez nem érint mivel, ha pereskednem kell majd az engem képviselő ügyvéd úgy is ismerni fogja a változásokat és akként fog eljárni! – gondolhatják sokan.

Hát tévednek! Már most megjósolható, hogy rengeteg ügyben éppen az ügyfelek – és persze az ügyvédek – hibájára visszavezethetően fognak olyan ügyeket elbukni, amiben a régi gyakorlat szerint simán pergyőztesként távozhattak volna.

Talán a legnagyobb változás az osztott perszerkezet bevezetése, melynek célja, hogy a per eldöntéséhez elengedhetetlen ténykérdések és azok jogi keretei még a perfelvételi szakaszban rögzítésre kerüljenek. Az új Pp. ennek érdekében igen szigorúan meghatározza a keresetlevél és az ellenkérelem kötelező tartalmi elemeit, amelyek a régi Pp. szabályaihoz képest számos többletkövetelményt tartalmaznak (például a jogi képviselők telefonos elérhetőségét, amely adat feltüntetésének hiányában a keresetlevél visszautasításának van helye az új szabályozás alapján). A perfelvételi szakaszban egyébként az írásbeliség lesz a meghatározó.

A keresetlevélben fel kell tüntetni többek között a határozott kereseti kérelmet, a perrel összefüggő, és a felperes által ismert minden tényelőadást meg kell tenni, a tényelőadásokra vonatkozó jogi okfejtéseket szintén meg kell tenni (jogi képviselővel eljáró félnek a pontos jogszabályhelyeket meg kell jelölni), valamint a tényelőadást alátámasztó bizonyítási eszközöket is meg kel jelölni már a keresetben. Amennyiben a bíróság álláspontja alapján a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, úgy azt az alperes részére megküldi azzal, hogy írásbeli ellenkérelmét terjessze elő. Az írásbeli ellenkérelem tartalmi és formai követelményei szintén szigorúan és aprólékosan szabályozásra kerültek az új Pp.-ben, hasonlóan a keresetlevélhez.

Az alperesnek 45 napja van írásbeli ellenkérelem előterjesztésére, amely – indokolt kérelem esetében – további 45 nappal meghosszabbítható. Fontos kiemelni azonban, hogy az alperesnek már nincsen lehetősége arra, hogy a per első tárgyalásán terjessze elő az érdemi ellenkérelmét, ahogyan azt a régi Pp. szabályai szerint megtehette. Amennyiben az alperes határidőt mulaszt, úgy a bíróság hivatalból!!! bírósági meghagyást bocsát ki vele szemben.

Az új Pp. nem titkolt célja, hogy a per eldöntése szempontjából releváns tényeket, a jogi okfejtéseket, és a bizonyítási eszközöket a felek a per során minél hamarabb a bíróság rendelkezésére bocsássák. A fent említett cél elérésének egyik új eszköze például, hogy a bíróság kötelezően pénzbírsággal sújtja azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során korábban lehetősége volt. Az, hogy mi minősül késedelmes nyilatkozattételnek, egy újabb kimunkálásra váró gyakorlati kérdés az új Pp. kapcsán.

Továbbá a fél köteles gondoskodni arról, hogy képviselője (például az ügyvédje) a perfelvételi tárgyaláson ténykérdésekben teljes körűen nyilatkozatot tudjon tenni. Megszűnik az a korábbi gyakorlat, amely alapján, ha a jogi képviselő nem tudott valamilyen ténykérdésben nyilatkozatot tenni, akkor a bíróságtól rövid határidő kérésével, az ügyfelével egyeztetve, írásban nyújtott be beadványt egy ténykérdés tisztázására. Az új Pp. alapján nem lehet a perfelvételi tárgyalást elhalasztani annak okán, hogy a jogi képviselő ténykérdésben nem, vagy nem kellőképpen tud nyilatkozni. Ennek alapján tehát a peres feleknek vagy nagyon részletesen ismertetniük kell képviselőikkel a per alapjául szolgáló tényállást, vagy célszerű lehet nekik is megjelenni a perfelvételi tárgyalás(ok)on a tényállás tisztázása végett.

A változások nagyságát már most jól mutatja, hogy több ügyvéd jelezte, hogy amíg a bírósági gyakorlat nem alakul ki, addig nem vállal peres eljárást mivel, ha egy adatot, vagy akár egy telefonszámot nem tüntet fel az első beadványában az egész pert elbukhatja.

Az új Pp. kapcsán ügyvédeknek tartott előadáson hangzott el, hogy a nagyfokú változás megköveteli a professzionális ügyvédi munkát, ahol akár a legkisebb hiba a per elvesztését fogja maga után vonni, vagy más esetben az ügyfél kiadása fog a bírósági pénzbírsággal növekedni.

külföldi fizetésmeghagyás

Külföldre költözött az adósa? Sebaj, visszaszerezheti a pénzét!

Manapság már akkor sem kell pánikolni, ha a nekünk súlyos pénzekkel tartozó személy vagy cég egy másik uniós tagállamba távozott. Ha ugyanis tudjuk a címét, kezdeményezhetünk vele szemben európai fizetési meghagyásos eljárást, ami nagyban hasonlít a hazai „párjához”.

Ezzel elkerülhető a pereskedés, és megvan a remény arra, hogy gyorsan pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Az európai fizetési meghagyás kibocsátását polgári és kereskedelmi ügyekből eredő, bármekkora összegű lejárt pénzkövetelés esetében kérheti, ha adósa egy másik uniós tagállamban – Dániát kivéve – rendelkezik lakóhellyel (tartózkodási hellyel) vagy székhellyel. Ehhez persze az szükségeltetik, hogy a pénzét visszakövetelő tudja az adósa külhoni címét.

külföldi fizetésimeghagyás

Egyre több magyar vállalkozás és magánszemély kerül külföldi cégekkel – akár itthon, akár külföldön – szerződéses kapcsolatba, hiszen a szolgáltatások szabad mozgása és az online szerződések világa hatalmas üzleti lehetőségekkel kecsegtet. Ráadásul egyre egyszerűbben és gyorsabban lehet szerződést kötni, így a következő években soha nem látott tömegben jöhetnek létre határon átnyúló – sőt, akár a globális kibertérben kötött – szerződések. Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat hordoznak: egyre kevésbé ismerjük a szerződő partnereink gazdasági környezetét, piaci kilátásait, sőt adósunk akár egyik pillanatról a másikra áttelepülhet és a vagyonát is átmentheti egy másik államba.

Jó tudni, hogy akkor sem kell keresztet vetni a kölcsönadott pénzünkre, ha nem fizető adósunk külföldre távozik. A közjegyző által lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűen, egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető. A közjegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül elbírálja azt. Ha az adósunk a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul – magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén a hatáskörrel rendelkező illetékes magyar bíróság előtt. Ha a kötelezett nem mond ellent, akkor az európai fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. A végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján pedig a végrehajtás elrendelése annak a tagállamnak (kivéve Dániát) az illetékes hatóságától kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van.

Ha külföldi céggel tervezünk szerződést kötni (akár papíralapon, akár elektronikusan), érdemes a szerződést közjegyzői okiratba foglaltatni. A közjegyzői okirat alapján ugyanis, ha üzletfelünk nem teljesíti a szerződésben vállaltakat vagy elmarad a fizetéssel, akkor az okiratot kiállító közjegyzőnél kérelmezhetjük egy olyan tanúsítvány kiállítását, amellyel pereskedés nélkül, könnyen és gyorsan érvényesíthetjük a követelésünket. Ráadásul nemcsak az Európai Unióban, hanem a világ mintegy 87 országában van mód a megfelelő tanúsítvánnyal ellátott közjegyzői okirattal azonnali végrehajtást indítani a nem teljesítő üzleti partnerrel szemben.

Nem feltétlenül fontos, hogy magát a szerződést foglaltassuk közokiratba, az is elegendő, ha pusztán a vevő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz. Ebben az esetben nem kell mindkét félnek megjelennie a közjegyző előtt, ami tovább gyorsíthatja az eljárást. A világ számos államában a kötelezettségvállaló nyilatkozatot ráadásul elektronikus formában is el tudja juttatni a közjegyző a jogosulthoz.