Média cikkek

Tévhitek és a valóság a pénzünk visszaszerzésének lehetőségeiről!

1.rész.

Most induló cikksorozatunk megpróbálja azon tévhiteket eloszlatni, ami a pénzünk visszaszerzése során felmerülő kérdések köré fonódott.

Amennyiben abban a kényelmetlen élethelyzetbe kerülünk, hogy kintlévőségünk keletkezik és szeretnénk a pénzünket visszaszerezni, akkor jön az első kérdés, hogy merre induljunk, mit tegyünk. Hatósági eljárásokat válasszuk vagy egy követeléskezelési eljárást?

Itt jön az első tévhit, ami az átlagembernél azonnal felmerül.

  • Követeléskezelési eljárás!? Úristen, még mit nem! Nincs nekem még elég bajom, hogy másnál van a pénzem, most még tetézzem azzal, hogy verőembereket bízzak meg? Míg mások csak egyszerűen félnek a törvénytelen, veszélyes, zavaros dolgoktól.

Ezzel szemben a valóság teljesen más.

A követeléskezelési eljárás teljesen legális, törvényes eljárás és azt – a filmekkel ellentétben – nem verőemberek végzik. Ráadásul a legtöbb komoly cég törvényességi garanciát is ad a szerződésében, ami hétköznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy a munkájuk során minden felelősség az övék.

Hosszan lehetne sorolni az érveket, hogy miért nem kell félni a követeléskezelési eljárásoktól, de a legegyszerűbben az életből hozott példával lehet ezt bemutatni.

Nézzük meg a bankokat, hogy ők miként oldják meg a pénzügyi problémákat. De most egy percre tegyük félre, hogy kinek milyen negatív véleménye van a bankokról.

Kizárólag a tényekre nézzük! Abban megegyezhetünk, hogy a bankokban pénzügyi szakemberek a saját érdekeiket figyelembevéve messze a legjobb döntéseket hozzák meg, hiszen ezért szakemberek. Mi is éppen ezt szeretnénk elérni, hogy Ön is a legjobb döntést hozza meg a saját ügyében.

Mit csinálnak bankok, hogy a pénzüket minél hamarabb visszaszerezzék? Követeléskezelési eljárást indítanak, akár házon belül létrehozott követeléskezelési csoporttal, céggel, vagy akár külső követeléskezelési társaságot bíznak meg. Ráadásul a bankok nagyon kényesek a jó hírükre és csak legális, törvényes eljárások közül választhatják a nekik legjobban kifizetődő eljárást.

Ezzel az első tévhit máris megdőlt. A követeléskezelési eljárás biztonságos, legális lehetőség, amit a pénz világában dolgozó bankvezetők is előszeretettel használnak.

A következő cikkünk arról fog szólni, hogy miért éri meg a bankoknak – vagy akár Önnek is – egy követeléskezelési eljárást választani, valamint ezzel kapcsolatban próbálunk meg további tévhiteket eloszlatni.

Minket is érhet meglepetés!

Két éve társaságunk ellen NAV eljárást indult egy idősebb hölgy bejelentése alapján, aki vélt sérelme mellett azt is elmondta, hogy több agyi infarktusa volt és már a lakóhelyén a folyamatos feljelentéseinek megtételében a helyi rendőrség az épületből is kitiltotta.

Ennek ellenére a NAV az eljárást lefolytatta, ahol többek között azt is tisztáztuk, hogy a hölgy a nyomtatott szerződéseinkbe kézzel beleírt mondatai nem képezik a szerződés részét.

Az eljárás során az egész 2016-os év iratanyagát bekérték és tételesen leellenőrizték, mely során több ezer oldal átadása mellett a feltett kérdésekre 36 oldal nyilatkozatot is tettünk.

Ezt követően ebben az évben a legnagyobb meglepetésünkre újabb NAV ellenőrzést kaptunk, ahol most már nem egy, hanem két év teljes iratanyagát kérték be és abban kívántak vizsgálatot indítani.

Én azt gondoltam, hogy mindent jogszabályt betartva dolgozunk, de szinte minden ismerősöm felkészített a legrosszabbra.

  • Ne légy naiv, két év alatt keletkezett több ezer oldal iratanyagban és a több száz számlában biztos találnak valami apró hibát, ami miatt már boldogan fogják a büntetést kiszabni. – mondták többen
  • Nem véletlen, hogy most már nem egy, hanem két évet vizsgálnak végig. Ezek a pénzbeszedésre vannak ráállva. – folytatta a másik ismerősöm.

Tegnap megkaptuk NAV eljárást lezáró okiratát.

Nem akartam hinni a szememnek! Mindent rendben találtak! Megállapították, hogy az átadott bizonylatok a számviteli rend és bizonylati fegyelem előírásainak megfelelően lettek kiállítva és hiánytalanul lettek megőrizve és azok a könyvelési adatokkal megegyeznek…..

A NAV továbbra is a Costella Kft-t MEGBÍZHATÓ ADÓZÓ-nak minősítette.

Ügyfeleink többször felteszik azt a kérdést, hogy honnan tudhatják előre, hogy leendő partnerük mennyire megbízható.

A válasz egyszerű: a közhiteles nyilvántartásokból, ami mindenki számára díjtalanul elérhető.

Azon túl, hogy kockázatosnak vagy megbízhatónak tartják nyilván a vállalkozást, egy perc alatt megnézhetik, hogy mikor alapították a céget, milyen bevétele van, hányszor váltott bankot és milyen eljárások indultak ellene.

A megbízhatóságra szoktam példaként említeni a társaságunkat, mivel mi több mint 10 éve változatlan elérhetőségekkel, változatlan munkatársakkal, kizárólag egy bankszámlaszámmal dolgozunk.

Ráadásul továbbra is az országban az egyetlen olyan követeléskezelő cég vagyunk, akinek Üzleti megbízhatósági díjat adományoztak, amelyet díjat nem lehetett pénzért megvenni, vagy párthovatartozás alapján elnyerni. Kizárólag a vállalkozók titkos szavazása döntött annak adományozásában.

 

Tehetetlen a csalókkal szemben a NAV !

A napokban jelent meg egy cikk, ami ügyfeleink körében óriási felháborodást váltott ki, ezért mi sem mehetünk el a téma mellett szó nélkül.

A cikk leírja, hogy az országban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legutóbbi adatai szerint 1519 százmillió forint feletti adótartozással rendelkező cég van, ebből közel négyszáz cég mindössze 21 címre van bejelentve. A székhelyszolgáltatók igénybevételével sok csaló cég próbál meg egy időre a szektor szolgáltatásait kihasználva eltűnni a hatóságok szeme elől.

A cikkből kiderült, hogy bár az adóhatóság jól ismeri az ilyen jellegű csalást, a NAV-nak nincs elég kapacitása arra, hogy ezeknek az ügyeknek a végére járjon.

Amikor a NAV elkezd utánanézi egy ilyen cég ügyeinek, akkor első körben jellemzően megpróbálják levélben felvenni vele a kapcsolatot, és ha ez nem vezet eredményre, akkor megjelennek a cég székhelyén, és ott próbálnak meg adatokat gyűjteni. A székhelyszolgáltató mindkét megkeresési forma ellen védelmet tud nyújtani.

Ha ugyanis egy cég huzamosabb ideig nem veszi át leveleit, akkor a hatóságok felfüggeszthetik az adószámát és kényszertörlést indíthatnak ellene. Viszont, ha a cég székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve, akkor a szolgáltató veszi át a cég leveleit, és valamilyen formában eljuttatják az ügyvezetőnek. A NAV ilyenkor legfeljebb azzal szembesül, hogy a cég nem reagál határidőben a megkeresésekre és így akár évekig is eltűnhet egy cég a NAV elől ilyen módon.

A szolgáltatóknak kötelező bizonyos iratokat tárolni a helyszínen, de ezekből általában pont nem lehet sok mindent megtudni a cégek konkrét működéséről. A szolgáltatók a helyszíni ellenőrzésnél legfeljebb a szerződést tudják átadni a hatóságnak, illetve a kapcsolattartó elérhetőségét, amin azonban sok esetben ők sem érik el az ügyfelet.

„Ha kimész egy ilyen címre, akkor jobb esetben találsz ott egy ügyintézőt, rosszabb esetben még azt sem. Ha van ott valaki, akkor felteszed neki a rutinkérdéseket, amiből megtudod, hogy igen, ide van vagy volt bejelentve az adott cég, de az ügyvezetőt már nem lehet elérni, és korábban is rejtett számról vagy vonalasról hívta a helyieket, ami már nincs meg nekik. Felveszel erről egy nyilatkozatot meg egy előjegyzőkönyvet és mehetsz isten hírével” – foglalta össze röviden tapasztalatait a cikk adóhatósági forrása.

Ezek után az ügyfeleink teljesen jogosan kérdezik, hogy miként létezik az, hogy a hatóság szeme előtt lopnak el több tízmilliárd forintot és erre azt mondják, hogy nincs kapacitásuk az eljárások lefolytatására. Bezzeg a kisemberek apró ügyeikre van kapacitás…..folytatják a hosszú panaszáradatukat.

Szerintem pedig nem igaz, hogy a NAV-nak ne lenne kapacitása, – hiszen egy hatóságnak arra van kapacitása amire akarja – de nem is ez a legfontosabb kérdés ebben az ügyben.

Sokkal inkább az, hogy a jogszabályok miért a bűnözőknek kedveznek?

Hát kérem szépen azért, mert ez valakiknek ott fent magasan az érdekeit szolgálja. Senki ne higgye, hogy ez véletlenül van így!

Ez pont olyan, mint amikor azt látom, hogy állami cégek jogszabályi felhatalmazással kötnek offshore cégekkel szerződést, aminek kizárólag az a célja, hogy ne lehessen megállapítani azoknak a személyét, akik büntetlenül milliárdokat lopnak el.

Egy egyszerű jogszabályváltozással lehetne a székhelyszolgáltatókat igénybe vevő cégek vezetőjét láthatóvá tenni, de amíg ez a jogalkotóknak nem áll érdekükben, addig továbbra is magánzsebekbe folynak az ellopott milliárdok. Az adófizető kisembereknek pedig maradnak az ilyen bicskanyitogató cikkek.

Végezetül egy üzenetem van, mindenkinek, aki székhelyszolgáltatóknál bejelentett céggel kíván szerződést kötni.

Két kategóriába lehet sorolni az ilyen cégeket:

  • első kategóriában azon csalók találhatók, akik előre tudják, hogy lefognak lépni az általuk felvett pénzzel és ezért nem akarják, hogy visszaellenőrizhetők legyenek.
  • a második kategóriában pedig azon cégek tartoznak, akiknek se irodájuk, se alkalmazottjuk nincs, az összes vagyonuk egy számlatömb és még arra sem hajlandók, hogy egy tényleges /pl: lakcím/ elérhetőséget adjanak meg.

Ezek figyelembevételével kössenek szerződést és döntsenek bárminemű kifizetésről, vagy átutalásos vásárlás engedélyezéséről.

Soha többet nem megyek a Bíróságra!

Ezen kijelentést egyre többször hangzik el az irodánkba belépő ügyfeleinktől. Természetesen régebben is voltak olyan személyek, akik csalódtak a magyar igazságszolgáltatásban és ennek hangot is adtak, de most egészen más helyzet állt elő.

Drasztikusan megemelkedett azon ügyek száma, amit a bíróságok elutasítanak, vagy az ügyfelek elbuknak. Ennek nem más az oka, mint a nemrég életbe lépett új polgári perrendtartás.

Egy jogban nem jártas hétköznapi ember ilyenkor csak legyint, „nagy dolog, nem dől össze a világ, ha valami szabály megváltozik”, majd, amikor olyan ügyekben nem kap igazságot, amelyekben a napnál is világosabb, hogy neki van igaza, akkor csak kapkodja a fejét.

Az igazi probléma, hogy sokszor a jogban jártas ügyvédek is kapkodják a fejüket és nem akarnak hinni a szemüknek, hogy milyen indokok alapján utasítják el a keresetüket.

Az egyik esetben az ügyvéd -mint ahogy eddig is – becsatolta a meghatalmazását, majd jött az elutasítás, benne az indoklás, hogy nem jelölte meg a képviselet módját. Később kiderült, hogy az ügyvédi törvényt teljes bemásolását hiányolta a bíróság.

Másik esetben fizetési meghagyásnál az ügyvéd leadta, hogy kitől, milyen összeget, milyen jogcímen, kinek a megbízásából követel, de itt is jött az elutasítás, benne az indoklás, hogy nem jelölte meg a pertárgyértéket. Hiába volt ott a pontos összeg, de nem volt elé írva, hogy az a pertárgyérték.

Az ügyvédek egymás között eddig is sokszor emlegették a szoba jogot, ami arról szolt, hogy a jogszabályban előírt követelményt teljesítő beadványukat ez egyik szobában dolgozó bíró elfogadta, míg a másik szobában lévő elutasította azzal az indokkal, hogy nála máshogy kell beadni valamit. A szoba jog miatti bosszúságok ritkán fordultak elő és a legtöbb esetben ezek orvosolhatók is voltak, de mostani jogszabályváltozások miatt sokszor már nem lehet változtatni beadványokon és ezzel az ügy is elbukásra kerül, ezért már most több ügyvéd a praxisuk megszüntetését fontolgatja.

A legnagyobb vesztes persze az ügyfél, aki akár milliókat, vagy akár a fél életét veszítheti el számára érthetetlenül és igazságtalanul.

Ezért is értékelődött fel azon régi ügyvédektől származó mondás, hogy jobb ma egy közös megegyezés, mint egy kétes kimenetelű pereskedés.

Óriási drágulás a közjegyzői díjszabásban!

2019. január elsejétől emelkednek a közjegyzői eljárások díjtételei, például a hiteles másolatért, jognyilatkozat készítéséért vagy a végrendeletért az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetni.Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.  Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt, októbertől pedig a munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik. A mostani 1500 forint helyett 5500 forintot kell fizetnünk ezekben az esetekben.A jegyzőkönyvi tanúsítvány munkadíja például óránként 3000 forint helyett 8250 forint lesz, a jognyilatkozat, végrendelet óradíja 6000 forintról 11 ezerre nő.

Ezért is a jövőben hatványozottabban érdemes először számolni és az alapján dönteni az előttünk álló lehetőségek közül.

Hiszen, ha valakinek követelése van, akár magánszemély, akár cég ellen, akkor fordulhat közjegyzőhöz, majd a követelés jogerősé válása után a végrehajtóhoz, de a pénze visszaszerzésére választhat egy követeléskezelési eljárást is.

Eddig is az ügyek többségében ki lehetett jelenteni, hogy egy követeléskezelési eljárás olcsóbb – és gyorsabb – mint a hatósági eljárások, de ilyen mértékű drágulás után a még nagyobb különbségek alakulnak ki egyes eljárások között.

Ráadásul sok esetben a most már borsos közjegyzői díjak befizetése után sem kapunk jogerősé válást kimondó okiratot, mivel ellentmondás, vagy más törvényi feltételek hiánya miatt a követelés perré alakulhat, ahol még a követelt összeg 6%-át+ ügyvédi díjat is ki kell fizetni. Így egy rakás pénz kifizetése után lehet a végrehajtót megkeresni, és megkérdezni, hogy ott mennyit kell előre leszurkolni.

A becsapott vagy megkárosított személyeknél mindig visszatérő kérdés, hogy először a hatósági eljárást vagy a követeléskezelési eljárást válasszák!

A választáshoz eddig is sok szempontot kellett figyelembe venni, de ha kizárólag az eljárások költségét nézzük, akkor egyre jobban a követeléskezelési eljárás lesz a nyerő.

Ráadásul, ha egy gyors, peren kívüli követeléskezelési eljárás nem vezet eredményre akkor még mindig nyitva áll az út egy hosszabb és jóval drágább hatósági eljáráshoz.