Hatalmas változás a bírósági eljárásokban!

2018. január 1. napjától hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.), ami lényeges változásokat és újításokat vezet be a polgári perek tekintetében, gyakorlatilag teljes mértékben felülírja a korábbi peres gyakorlatot.

– Engem ez nem érint mivel, ha pereskednem kell majd az engem képviselő ügyvéd úgy is ismerni fogja a változásokat és akként fog eljárni! – gondolhatják sokan.

Hát tévednek! Már most megjósolható, hogy rengeteg ügyben éppen az ügyfelek – és persze az ügyvédek – hibájára visszavezethetően fognak olyan ügyeket elbukni, amiben a régi gyakorlat szerint simán pergyőztesként távozhattak volna.

Talán a legnagyobb változás az osztott perszerkezet bevezetése, melynek célja, hogy a per eldöntéséhez elengedhetetlen ténykérdések és azok jogi keretei még a perfelvételi szakaszban rögzítésre kerüljenek. Az új Pp. ennek érdekében igen szigorúan meghatározza a keresetlevél és az ellenkérelem kötelező tartalmi elemeit, amelyek a régi Pp. szabályaihoz képest számos többletkövetelményt tartalmaznak (például a jogi képviselők telefonos elérhetőségét, amely adat feltüntetésének hiányában a keresetlevél visszautasításának van helye az új szabályozás alapján). A perfelvételi szakaszban egyébként az írásbeliség lesz a meghatározó.

A keresetlevélben fel kell tüntetni többek között a határozott kereseti kérelmet, a perrel összefüggő, és a felperes által ismert minden tényelőadást meg kell tenni, a tényelőadásokra vonatkozó jogi okfejtéseket szintén meg kell tenni (jogi képviselővel eljáró félnek a pontos jogszabályhelyeket meg kell jelölni), valamint a tényelőadást alátámasztó bizonyítási eszközöket is meg kel jelölni már a keresetben. Amennyiben a bíróság álláspontja alapján a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, úgy azt az alperes részére megküldi azzal, hogy írásbeli ellenkérelmét terjessze elő. Az írásbeli ellenkérelem tartalmi és formai követelményei szintén szigorúan és aprólékosan szabályozásra kerültek az új Pp.-ben, hasonlóan a keresetlevélhez.

Az alperesnek 45 napja van írásbeli ellenkérelem előterjesztésére, amely – indokolt kérelem esetében – további 45 nappal meghosszabbítható. Fontos kiemelni azonban, hogy az alperesnek már nincsen lehetősége arra, hogy a per első tárgyalásán terjessze elő az érdemi ellenkérelmét, ahogyan azt a régi Pp. szabályai szerint megtehette. Amennyiben az alperes határidőt mulaszt, úgy a bíróság hivatalból!!! bírósági meghagyást bocsát ki vele szemben.

Az új Pp. nem titkolt célja, hogy a per eldöntése szempontjából releváns tényeket, a jogi okfejtéseket, és a bizonyítási eszközöket a felek a per során minél hamarabb a bíróság rendelkezésére bocsássák. A fent említett cél elérésének egyik új eszköze például, hogy a bíróság kötelezően pénzbírsággal sújtja azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során korábban lehetősége volt. Az, hogy mi minősül késedelmes nyilatkozattételnek, egy újabb kimunkálásra váró gyakorlati kérdés az új Pp. kapcsán.

Továbbá a fél köteles gondoskodni arról, hogy képviselője (például az ügyvédje) a perfelvételi tárgyaláson ténykérdésekben teljes körűen nyilatkozatot tudjon tenni. Megszűnik az a korábbi gyakorlat, amely alapján, ha a jogi képviselő nem tudott valamilyen ténykérdésben nyilatkozatot tenni, akkor a bíróságtól rövid határidő kérésével, az ügyfelével egyeztetve, írásban nyújtott be beadványt egy ténykérdés tisztázására. Az új Pp. alapján nem lehet a perfelvételi tárgyalást elhalasztani annak okán, hogy a jogi képviselő ténykérdésben nem, vagy nem kellőképpen tud nyilatkozni. Ennek alapján tehát a peres feleknek vagy nagyon részletesen ismertetniük kell képviselőikkel a per alapjául szolgáló tényállást, vagy célszerű lehet nekik is megjelenni a perfelvételi tárgyalás(ok)on a tényállás tisztázása végett.

A változások nagyságát már most jól mutatja, hogy több ügyvéd jelezte, hogy amíg a bírósági gyakorlat nem alakul ki, addig nem vállal peres eljárást mivel, ha egy adatot, vagy akár egy telefonszámot nem tüntet fel az első beadványában az egész pert elbukhatja.

Az új Pp. kapcsán ügyvédeknek tartott előadáson hangzott el, hogy a nagyfokú változás megköveteli a professzionális ügyvédi munkát, ahol akár a legkisebb hiba a per elvesztését fogja maga után vonni, vagy más esetben az ügyfél kiadása fog a bírósági pénzbírsággal növekedni.