Közjegyzői fizetési meghagyás szabályainak változása

2018-tól még inkább oda kell figyelni a fizetési meghagyásos ügyekre, mivel emelkedett az így követelhető tartozások összeghatára.

A fizetési meghagyások kibocsátása azért került évekkel ezelőtt a közjegyzőkhöz, hogy az alacsony értékű követeléseket érintő ügyek, úgynevezett tyúkperek ne a bíróságokat terheljék. Így az egymillió forintot el nem érő követeléseket egyszerű módszerrel el lehetett indítani.

A követelések elindításához csak egy közjegyzőt kell választani, aki kibocsátja a fizetési meghagyást. A közjegyző nem vizsgálja sem a követelés jogosságát, sem egyéb körülményt, ha a technikai részletek megvannak, megy a fizetési meghagyás.

Különösen fontos, hogy mindenki odafigyeljen a fizetési meghagyásokra, mert az idén hárommillió forint alatti követelésnél csak így lehet eljárni, bíróságra csak az eleve hárommillió forintot meghaladó tartozással lehet menni.

Az egyszerűsített eljárásban követelhető összeg felső határa is változik: a korábbi 400 millió forint helyett legfeljebb 30 millió forintot lehet így követelni.

Ezen változásokról nagyon sok médiában lehetett olvasni, de vannak olyan részletek, amik következetesen kimaradnak ezen cikkekből.

A Costella Követeléskezelő Kft blogsorozata minden területen próbál a színfalak mögé is belesni, ezért most is leírjuk a sokszor elhallgatott tényeket.

A közjegyzői fizetési meghagyás elvileg nagyon jó dolog, de azok sok esetben nem vezetnek eredményre, mivel különböző médiákban ezerszer leírták már, hogy a közjegyzői levelet minden esetben át kell venni és elég az adósnak egy mondatban azt válaszolni, hogy ellenvetéssel él és a felszólításban szereplő követelés jogalapját és összegszerűségét vitatja.  Ebben az esetben máris buktuk a közjegyzői díjat és kezdetét veheti az évekig elhúzódható, költséges bírósági eljárás.

Rendben, de ha az én adósom mégsem veszi át a levelet akkor automatikusan jogerős és érvényesíthető lesz a követelésem? – teheti fel a kérdést sok olvasó.

Hát nem!

Kizárólag akkor, ha az nem kereste jelzéssel érkezik vissza.

Amennyiben a cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, elköltözött, a kézbesített akadályozott vagy a bejelentés megszűnt jelzés szerepel a visszaérkezett levelének, akkor a fizetési meghagyás szintén nem lesz végrehajtható.

Rendben, akkor, ha az adósom nem elég tájékozott és nem tudja, hogy ellenvetéssel lehet/kell élni vagy át sem veszi a levelet, ami „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza akkor nyertem és a követelésem érvényesíthető lesz?

Még ekkor sem, mert az átvett levél kézbesítési vélelmét utólag is megtámadhatja az adós, valamint arról is szót kell ejteni, hogy sokan éppen azért nem veszik át vagy ha átveszik a fizetési meghagyást, akkor arra még reagálni is lusták, mert tudják, hogy nincs letiltható jövedelmük vagy ingó, ingatlan vagyon a nevükre íratva.

A fenti sorok ellenére mi senkit nem beszélünk le a közjegyzői fizetésmeghagyásról, de mivel az éremnek két oldala van, ezért érdemes először több oldalról körül járni az ügyet és vele együtt az adóst és csak ez után dönteni, hogy a pénzünk visszaszerzésére milyen utat választunk.