külföldi fizetésmeghagyás

Külföldre költözött az adósa? Sebaj, visszaszerezheti a pénzét!

Manapság már akkor sem kell pánikolni, ha a nekünk súlyos pénzekkel tartozó személy vagy cég egy másik uniós tagállamba távozott. Ha ugyanis tudjuk a címét, kezdeményezhetünk vele szemben európai fizetési meghagyásos eljárást, ami nagyban hasonlít a hazai „párjához”.

Ezzel elkerülhető a pereskedés, és megvan a remény arra, hogy gyorsan pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Az európai fizetési meghagyás kibocsátását polgári és kereskedelmi ügyekből eredő, bármekkora összegű lejárt pénzkövetelés esetében kérheti, ha adósa egy másik uniós tagállamban – Dániát kivéve – rendelkezik lakóhellyel (tartózkodási hellyel) vagy székhellyel. Ehhez persze az szükségeltetik, hogy a pénzét visszakövetelő tudja az adósa külhoni címét.

Egyre több magyar vállalkozás és magánszemély kerül külföldi cégekkel – akár itthon, akár külföldön – szerződéses kapcsolatba, hiszen a szolgáltatások szabad mozgása és az online szerződések világa hatalmas üzleti lehetőségekkel kecsegtet. Ráadásul egyre egyszerűbben és gyorsabban lehet szerződést kötni, így a következő években soha nem látott tömegben jöhetnek létre határon átnyúló – sőt, akár a globális kibertérben kötött – szerződések. Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat hordoznak: egyre kevésbé ismerjük a szerződő partnereink gazdasági környezetét, piaci kilátásait, sőt adósunk akár egyik pillanatról a másikra áttelepülhet és a vagyonát is átmentheti egy másik államba.

Jó tudni, hogy akkor sem kell keresztet vetni a kölcsönadott pénzünkre, ha nem fizető adósunk külföldre távozik. A közjegyző által lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűen, egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető. A közjegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül elbírálja azt. Ha az adósunk a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul – magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén a hatáskörrel rendelkező illetékes magyar bíróság előtt. Ha a kötelezett nem mond ellent, akkor az európai fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. A végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján pedig a végrehajtás elrendelése annak a tagállamnak (kivéve Dániát) az illetékes hatóságától kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van.

Ha külföldi céggel tervezünk szerződést kötni (akár papíralapon, akár elektronikusan), érdemes a szerződést közjegyzői okiratba foglaltatni. A közjegyzői okirat alapján ugyanis, ha üzletfelünk nem teljesíti a szerződésben vállaltakat vagy elmarad a fizetéssel, akkor az okiratot kiállító közjegyzőnél kérelmezhetjük egy olyan tanúsítvány kiállítását, amellyel pereskedés nélkül, könnyen és gyorsan érvényesíthetjük a követelésünket. Ráadásul nemcsak az Európai Unióban, hanem a világ mintegy 87 országában van mód a megfelelő tanúsítvánnyal ellátott közjegyzői okirattal azonnali végrehajtást indítani a nem teljesítő üzleti partnerrel szemben.

Nem feltétlenül fontos, hogy magát a szerződést foglaltassuk közokiratba, az is elegendő, ha pusztán a vevő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz. Ebben az esetben nem kell mindkét félnek megjelennie a közjegyző előtt, ami tovább gyorsíthatja az eljárást. A világ számos államában a kötelezettségvállaló nyilatkozatot ráadásul elektronikus formában is el tudja juttatni a közjegyző a jogosulthoz.

Közjegyzői fizetési meghagyás szabályainak változása

2018-tól még inkább oda kell figyelni a fizetési meghagyásos ügyekre, mivel emelkedett az így követelhető tartozások összeghatára.

A fizetési meghagyások kibocsátása azért került évekkel ezelőtt a közjegyzőkhöz, hogy az alacsony értékű követeléseket érintő ügyek, úgynevezett tyúkperek ne a bíróságokat terheljék. Így az egymillió forintot el nem érő követeléseket egyszerű módszerrel el lehetett indítani.

A követelések elindításához csak egy közjegyzőt kell választani, aki kibocsátja a fizetési meghagyást. A közjegyző nem vizsgálja sem a követelés jogosságát, sem egyéb körülményt, ha a technikai részletek megvannak, megy a fizetési meghagyás.

Különösen fontos, hogy mindenki odafigyeljen a fizetési meghagyásokra, mert az idén hárommillió forint alatti követelésnél csak így lehet eljárni, bíróságra csak az eleve hárommillió forintot meghaladó tartozással lehet menni.

Az egyszerűsített eljárásban követelhető összeg felső határa is változik: a korábbi 400 millió forint helyett legfeljebb 30 millió forintot lehet így követelni.

Ezen változásokról nagyon sok médiában lehetett olvasni, de vannak olyan részletek, amik következetesen kimaradnak ezen cikkekből.

A Costella Követeléskezelő Kft blogsorozata minden területen próbál a színfalak mögé is belesni, ezért most is leírjuk a sokszor elhallgatott tényeket.

A közjegyzői fizetési meghagyás elvileg nagyon jó dolog, de azok sok esetben nem vezetnek eredményre, mivel különböző médiákban ezerszer leírták már, hogy a közjegyzői levelet minden esetben át kell venni és elég az adósnak egy mondatban azt válaszolni, hogy ellenvetéssel él és a felszólításban szereplő követelés jogalapját és összegszerűségét vitatja.  Ebben az esetben máris buktuk a közjegyzői díjat és kezdetét veheti az évekig elhúzódható, költséges bírósági eljárás.

Rendben, de ha az én adósom mégsem veszi át a levelet akkor automatikusan jogerős és érvényesíthető lesz a követelésem? – teheti fel a kérdést sok olvasó.

Hát nem!

Kizárólag akkor, ha az nem kereste jelzéssel érkezik vissza.

Amennyiben a cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, elköltözött, a kézbesített akadályozott vagy a bejelentés megszűnt jelzés szerepel a visszaérkezett levelének, akkor a fizetési meghagyás szintén nem lesz végrehajtható.

Rendben, akkor, ha az adósom nem elég tájékozott és nem tudja, hogy ellenvetéssel lehet/kell élni vagy át sem veszi a levelet, ami „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza akkor nyertem és a követelésem érvényesíthető lesz?

Még ekkor sem, mert az átvett levél kézbesítési vélelmét utólag is megtámadhatja az adós, valamint arról is szót kell ejteni, hogy sokan éppen azért nem veszik át vagy ha átveszik a fizetési meghagyást, akkor arra még reagálni is lusták, mert tudják, hogy nincs letiltható jövedelmük vagy ingó, ingatlan vagyon a nevükre íratva.

A fenti sorok ellenére mi senkit nem beszélünk le a közjegyzői fizetésmeghagyásról, de mivel az éremnek két oldala van, ezért érdemes először több oldalról körül járni az ügyet és vele együtt az adóst és csak ez után dönteni, hogy a pénzünk visszaszerzésére milyen utat választunk.