Nincs igazság 3.rész

Nincs Igazság!

/3.rész/

 A következő történet elején szükségesnek tartom megjegyezni, hogy bár első olvasatra lehet, hogy hihetetlennek fog tűni, de megtörtént esetről szól. Az ügy bírósági határozatai irattárunkban bármikor visszakereshetőek.

Pár éve ügyfelünk és vele együtt több magánszemély gondolta úgy, hogy a banki kamatnál magasabb kamatot kínáló brókercégnél forgatják meg a pénzüket. Ekkor még nem lehetett hallani brókerbotrányokról, sőt inkább az volt a köztudatban, hogy a pénzünk gyarapítására ez egy gyors, megbízható lehetőség.

broker

Két magyar tulajdonos által vezetett brókercég befektetés ígéretével, százmilliót meghaladó összeget szedett be. Eleinte volt, aki kamatostól visszakapta a pénzét, de ez csak a beetetés időszaka volt. Amikor már a profit sok nullából állt a két tulajdonos a pénzt felmarkolta és lelépett külföldre.

A károsultak sorra tették meg a feljelentésüket, ami során kiderült, hogy az álbrókerek nem rendelkeztek pénzügyi engedéllyel, sőt még a cég is fiktív volt, a szerződéseken található adószámot is egy másik külföldi brókercégtől kölcsönözték.

A bíróság határozatában részletesen megindokolta, hogy a bizonyítékok alapján egyértelmű a súlyos bűncselekmény elkövetése és ez alapján nemzetközi körözést bocsájtott ki a tulajdonosok ellen, akiket másfél év múlva Angliából bilincsbe hoztak vissza.

A károsultakat ezt követően egy másik bíróságtól kaptak egy határozatot, miszerint az eljárást megszüntetik, mivel nem bizonyított az elkövetők bűnössége.

Amikor ezt a történetet ügyfelünk előadta én is azt mondtam, hogy ilyen nincs, de ő az igaza bizonyítása céljából átadta mind a két bírósági határozatot. Az egyik bíró szerint egyértelmű szándékos csalás történt, míg a másik bíró szerint, ha valaki engedély nélkül, mások megtévesztésére létrehozott hamis cég nevében eljárva kasszíroz százmilliót az még nem biztos, hogy büntetendő cselekmény.

Azonnal a vádalku intézménye jutott az eszembe, miszerint ha valaki bűncselekményt követ el és az eljárásban egy súlyosabb bűncselekményt tár fel, akkor a cselekménye korlátlanul enyhíthető. Ilyen van, csak ezzel az a baj, hogy vádalkut kizárólag akkor lehet kötni, ha az okozott kár megtérült.

Sajnos ennek a történetnek sincs heppy endje, Talán akkor lett volna esélye néhány károsultnak, ha a kártyavár összedőlése előtt egy követeléskezelési eljárásban soron kívül elszámoltatják a csalókat. Mint tudjuk: ki korán kell, aranyat lel, de a legtöbb ember a legutolsó percig bízik a pénze kamatos megtérülésében és nem akarja elhinni, hogy áldozattá vált.

A folytatásban feltárjuk, hogy egy büntető eljárásban a hatóságnak miért van akkor is igaza, amikor nincs.