Nincs Igazság

/4.rész/

 A következő történet elején szükséges megjegyezni, hogy cikksorozatunkkal senkit nem kívánunk lebeszélni az igazságszolgáltatás egyes hatóságainak igénybevételéről. Sőt sokszor a hozzánk forduló ügyfeleket – az ügyük jellege miatt- mi irányítjuk az illetékes hatósághoz.

Az alábbi történetünk is megtörtént esetről szól. Az ügy határozatai irattárunkban bármikor visszakereshetőek.

Nem is olyan régen történt, hogy egy honpolgárunk a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt a rendőrséghez fordult és feljelentést tett. Az ügye kifejezetten egyszerű jogi megítélésű volt, ezért úgy gondolta, hogy záros határidőn belül a rendőrség lefolytatja az eljárást és vádemelési javaslattal lezárják az ügyét.

Tévedett!

A rendőrség szinte minden létező szabályt és törvényt megszegve tussolta el az ügyet. A törvényben rögzített 3 nap helyet 8 hónap múlva próbálták a nyomozás mellőzésével az eljárás lefolytatását megtagadni. Közben szándékosan félretájékoztatták a feljelentőt, majd mikor nem sikerült megtagadni a nyomozást, akkor azt a feljelentő kihallgatása nélkül a nyomozásnak nem nevezhető látszat eljárást lezárták, miközben a feljelentőt minden jogától megfosztották.

Bár a feljelentőt megpróbálták a panaszjogától is megfosztani ő nem hagyta magát és a törvényben meghatározott ügyészségen panaszt jelentett be, de a legnagyobb megdöbbenésére az ügyészség befogta szemét és fülét és nem volt hajlandó az egyértelmű törvénysértéseket kivizsgálni. Talán erre szokták mondani, hogy holló hollónak nem vájja ki a szemét.

segitseg

A sértettünk nem hagyta magát és az eljáró hatóság ellen minden bizonyítékot csatolva feljelentést tett, de ekkor jött az újabb meglepetés. Itt sem kívánták meghallgatni, hanem egy határozattal lezárták az el sem indított nyomozást.

Ekkor értette meg a hatóságokkal elkeseredett csatát vívó feljelentőnk, hogy itt nem nyerhet. A rendszer mindig megvédi önmagát. Hiszen hiába van igaza, ha a hatóság valamit el akar tussolni, akkor azt büntetlenül megteheti.

Hatóság által elkövetett bűncselekményben indult /vagy nem indult/ eljárásban pedig maga az állam a sértett, így az állam egyik hatósága dönt a másik hatóság eljárásáról, amelyben a feljelentőnek már sem beleszólása, sem panaszjoga nincs.

Mint a cikk legelején megjegyeztem, vannak ügyek ahol megkerülhetetlen a hatósági eljárás és feltehetőleg az ügyek többségében a hatóságok jogszerűen járnak el, de tagadhatatlan, hogy egyes esetekben törvénysértő eljárások és döntések születnek, ami ellen az ember nem sokat tehet.

Ráadásul sokan nem is tudják, hogy egy rendőrségi eljárásnak nem az az elsődleges célja, hogy az okozott kár a feljelentőnek megtérüljön. Sok esetben több éves bírósági tárgyalás után, még külön polgári pert kell kezdeményezni a károkozó ellen.

Közben az évek szállnak, a kiadások – perköltség, ügyvédi költség, végrehajtási költség – nőnek. Ráadásul nem is kevesen vannak akik, sikeresen járja végig a hatósági utat és a végég a kezükben lévő jogerős ítélet után sem kapják meg a pénzüket.

Egy általunk ismert idősebb ügyvéd szokta erre mondani, hogy ” jobb ma egy biztos megegyezés, mint egy évekig eltartó bizonytalan kimenetelű pereskedés.”

Nincs igazság 3.rész

Nincs Igazság!

/3.rész/

 A következő történet elején szükségesnek tartom megjegyezni, hogy bár első olvasatra lehet, hogy hihetetlennek fog tűni, de megtörtént esetről szól. Az ügy bírósági határozatai irattárunkban bármikor visszakereshetőek.

Pár éve ügyfelünk és vele együtt több magánszemély gondolta úgy, hogy a banki kamatnál magasabb kamatot kínáló brókercégnél forgatják meg a pénzüket. Ekkor még nem lehetett hallani brókerbotrányokról, sőt inkább az volt a köztudatban, hogy a pénzünk gyarapítására ez egy gyors, megbízható lehetőség.

broker

Két magyar tulajdonos által vezetett brókercég befektetés ígéretével, százmilliót meghaladó összeget szedett be. Eleinte volt, aki kamatostól visszakapta a pénzét, de ez csak a beetetés időszaka volt. Amikor már a profit sok nullából állt a két tulajdonos a pénzt felmarkolta és lelépett külföldre.

A károsultak sorra tették meg a feljelentésüket, ami során kiderült, hogy az álbrókerek nem rendelkeztek pénzügyi engedéllyel, sőt még a cég is fiktív volt, a szerződéseken található adószámot is egy másik külföldi brókercégtől kölcsönözték.

A bíróság határozatában részletesen megindokolta, hogy a bizonyítékok alapján egyértelmű a súlyos bűncselekmény elkövetése és ez alapján nemzetközi körözést bocsájtott ki a tulajdonosok ellen, akiket másfél év múlva Angliából bilincsbe hoztak vissza.

A károsultakat ezt követően egy másik bíróságtól kaptak egy határozatot, miszerint az eljárást megszüntetik, mivel nem bizonyított az elkövetők bűnössége.

Amikor ezt a történetet ügyfelünk előadta én is azt mondtam, hogy ilyen nincs, de ő az igaza bizonyítása céljából átadta mind a két bírósági határozatot. Az egyik bíró szerint egyértelmű szándékos csalás történt, míg a másik bíró szerint, ha valaki engedély nélkül, mások megtévesztésére létrehozott hamis cég nevében eljárva kasszíroz százmilliót az még nem biztos, hogy büntetendő cselekmény.

Azonnal a vádalku intézménye jutott az eszembe, miszerint ha valaki bűncselekményt követ el és az eljárásban egy súlyosabb bűncselekményt tár fel, akkor a cselekménye korlátlanul enyhíthető. Ilyen van, csak ezzel az a baj, hogy vádalkut kizárólag akkor lehet kötni, ha az okozott kár megtérült.

Sajnos ennek a történetnek sincs heppy endje, Talán akkor lett volna esélye néhány károsultnak, ha a kártyavár összedőlése előtt egy követeléskezelési eljárásban soron kívül elszámoltatják a csalókat. Mint tudjuk: ki korán kell, aranyat lel, de a legtöbb ember a legutolsó percig bízik a pénze kamatos megtérülésében és nem akarja elhinni, hogy áldozattá vált.

A folytatásban feltárjuk, hogy egy büntető eljárásban a hatóságnak miért van akkor is igaza, amikor nincs.