Nincs igazság /2.rész/

Nincs Igazság!

/2.rész/

 

A következő történet egy doktornő története, aki a férjével Budapesten akart egy lakást vásárolni.

Találtak is egy építés alatt álló ingatlan hirdetését, melynek a felépítését és kulcsra kész átadását egy ingatlanfejlesztő cég vállalta. A céget egy holland úr vezette, aki az elején nagyon kedves és készséges volt. Az építkezés is szépen haladt, de időközben egyre több dologról derült ki, hogy nem éppen úgy van, ahogy azt az elején megbeszélték, ezért napról napra egyre jobban megromlott az építő és a megrendelő között a viszony. Már a megrendelt konyhabútor és a kiválasztott csempe is felrakásra került, amikor a veszekedések odáig fajultak, hogy a holland cégvezető egyszer csak azt közölte, hogy a lakást eladta másnak így a meglepődött doktornő ott állt lakás nélkül, 20 milliós vesztességgel.

lakopark

Első döbbenete után azonnal a rendőrségre szaladt, ahol megindították a nyomozást, majd polgári bíróságon a vagyonzárlatot kért az ingatlanfejlesztő cég ellen. A rendőrség és a bíróság egybehangzóan arra az álláspontra jutottak, hogy a doktornőt törvénybe ütköző módszerrel csapták be, így a vagyonzár elrendelésre került.

Pont 2 éve folyt a rendőrségi eljárás, amikor a polgári bíróságon bírócsere történt, ami után az új bíró a vagyonzárt feloldásáról rendelkezett. Napra pontosan a rendőrség is hozott egy határozatot, hogy a cselekmény, amiben 2 évig nyomoztak az nem bűncselekmény ezért lezárják a nyomozást.

A doktornő nem akart hinni a szemének, amikor a határozatot olvasta ezért elrohant a rendőrségre és az előadót kérdőre vonta:

 

Mondja meg kérem, hogy lehet 2 év nyomozás után azt mondani, hogy amit addig büntetendő cselekménynek láttak az mától nem büntetendő? Most ki fogja visszaadni a pénzem?

 

Az előadó szemlesütve csak annyit mondott:

Elnézést, de utasítást kaptunk a nyomozás soron kívüli lezárására, többet nem mondhatok.

 

Ezt követően a doktornő 2 hétig minden nap kereste az új bírót, aki nem állt szóba vele.

 

Szegény doktornő teljesen belebetegedett abba a tudatba, hogy 20 millió forintos kárt okozva becsapták és még az igazság is elveszett félúton.

Végső elkeseredésében az ügylezárását követően más módon is megpróbált a pénzéhez jutni, de sajnos a holland úr addigra már vagyonát eltüntetve Magyarországról eltűnt.

 

Talán akkor lett volna esélye a doktornőnek a pénzéhez jutnia, ha a hatósági eljárással egy időben már a legelején elindítja a követeléskezelési eljárást, de valljuk be őszintén, egy hatósági vagyonzár mellett ki gondolná, hogy a hatóság egyik napról a másikra kihátrál mögüle és a jogosan követelt pénze köddé válik.

 

A folytatásban ettől még durvább és meghökkentőbb esetek fognak következi a tartozás visszaszerzésére tett félresikerült kísérletekről.

Nincs Igazság

Nincs Igazság!

/1.rész/

Szerintem azzal senkinek nem mondok újat, hogy Magyarországon rengeteg személynek tartoznak kisebb nagyobb összegekkel. Egyeseknek cégek, másoknak magánszemélyek nem akarják megfizetni a jogos követelésüket.

Ilyen esetekben több lehetőség is van, hogy a pénzünket visszaszerezzük. Vannak, akik különböző hatóságokhoz fordulnak, majd mikor ennek ellenére nem kapják meg a pénzüket akkor szokott kitörni belőlük a panasz és mondják sokan, hogy: NINCS IGAZSÁG!

A legszomorúbb, amikor azt hallom, hogy: ha előre tudtam volna, akkor egészen máshogy csináltam volna, amivel időt, pénzt, bosszúságot spóroltam volna meg magamnak.

Jelen cikksorozatunkban több olyan esetet fogok leírni, mely esetekben az igazság sokszor útközben elveszett, de a történetek megismerésével annak olvasója végül mégis közelebb fog kerülni a helyes úthoz.

Az emberek többsége abban a tudatban van, hogy ha igaza van, akkor egészen biztos, hogy a per végén az ítélet is a vélt igazát fogja alátámasztani, ami egy cseppet sem biztos.

Talán kezdjük azzal, hogy a jog egy nagyon összetett és bonyolult tudomány, amit egy egyszerű honpolgár nem mindig fog megérteni. Ellenben van, amikor a személyek jogérzete egybe esik az objektív igazsággal, mégis elveszti a pert.

ugyved

Az alábbi történet pont egy ilyen esetről szól:

Cégünket munkáját segítő és sokszor ügyfeleinket képviselő ügyvédnő egy egész napos tárgyalás után kicsit szomorkás hangulatban érkezett vissza irodánkba. Ez már csak ezért is szokatlan volt, mert a tárgyalásokról az amúgy nagy tárgyi tudású és kifejezetten éles eszűnek mondható ügyvédnő általában a megnyert perek után mosolyogva szokott visszaérkezni.

Rá is kérdeztem, hogy mi történt: elvesztetted a pert?

Nem, most is nyertem – jött a válasz.

Csodálkozó tekintettem látva, folytatta:

 csak nem nekem kellett volna nyernem, mert a felperesnek volt igaza, de szakmailag gyenge volt az ügyvédjük.

Mivel tudtam, hogy több tízmillió forint volt a tét, egy naív kérdést tettem fel:

és ilyenkor nem lehet súgni vagy segíteni az ellenérdekű felet képviselő jogász kollegának.

A szigorú válasz nem késett:

Áááá, dehogy én azt vállaltam, hogy a legjobb tudásom szerint képviselem az ügyfelemet, arról nem tehetek, hogy a másik fél nem rendelkezett ilyen tudással.

Van egy érzésem, hogy a másik fél a mai napig nem érti, hogy miért nem nyerte meg a pert és bukott el rengeteg pénzt, amikor igaza volt.

Ilyenkor egy öreg ügyvédúr bölcsességét jut eszembe, aki a következőt mondta.

„Nem mindig az nyeri meg a pert, akinek igaza van, de aki megnyeri a pert, annak igaza van.”

A folytatásban ettől durvább és meghökkentőbb esetek fognak következi a tartozás visszaszerzésére tett félresikerült kísérletekről.